Kb. 5.000 évvel ezelőtt egy Kínai uralkodó véletlenül tea leveleket ejtett egy pohár forró vízbe, ettől kezdve fogyasztása a társadalmi élet minden részét érintve gyorsan elterjedt a kínai kultúrában, majd művészetté emelte a japánok által megalkotott teaszertartás. Az amerikai kultúrában és szokásokban a gyarmati idők óta játszik fontos szerepet. A Függetlenségi háború egy fontos előzménye az angol tea-adók ellen tiltakozó híres bostoni teadélután. Filteres kiszerelésben először egy bostoni kereskedő készített, míg a jeges tea a St. Louis-i Világkiállításon született meg.
A 19. század második felében a piacon megjelent az indiai tea, a „thea assamica”. Nevét az őshonos Assam vidékéről kapta. A felfedezett indiai tea abban különbözött a kínaitól, hogy a levelek nagyobbak voltak, s jóval több koffeint tartalmaztak, valamint bármely szüret alkalmával azonos minőségű tealevelet nyertek. Megjelenése után Angliában is ez lett a közkedveltebb, mintsem a kínai.
A magyarok nem tartoznak a legnagyobb teafogyasztó nemzetek közé, de a fekete-, zöld- és gyümölcsteák fogyasztása mellett többen is a gyógyteákhoz fordulnak az egészséges életmód és a természetgyógyászat térhódításának köszönhetően.
A tea legfőbb, az egészség szempontjából pozitív hatásokat kiváltó összetevője a számos antioxidáns tulajdonságú vegyület, melyek közül kiemelkedő a polifenol szerkezetű, flavonoid vegyületek koncentrációja. Egy liter hagyományosan elkészített tea közel 1 gramm polifenolt tartalmaz. A közvélekedéssel ellentétben, a fekete teában csak kevéssel található kisebb mennyiség ezen értékes anyagokból, mint a zöld teában.
Az antioxidánsok az emberi szervezet általános egészségvédő molekuláinak tekinthetők, hiszen hatásosan gátolják a szabad gyökök káros hatásait, melyek – daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségek mellett – számos más kórállapot kialakításáért is felelősek. Az antioxidánsokat nagy mennyiségben tartalmazó tea csökkenti az oxidatív károsodások következtében kialakuló betegségek előfordulását, úgymint a kardiovaszkuláris betegségek, rosszindulatú daganatok, ízületi gyulladások, Alzheimer-kór. A teában kevés nátrium található (a fokozott nátriumbevitel magas vérnyomás kialakulásához vezet), emellett nagy mennyiségben tartalmaz káliumot kalciumot, és fluort. Ennek alapján a teafogyasztás csökkentheti a csontritkulás mértékét, vagy megakadályozhatja annak kialakulását. Ma már hazánkban is egyre több fajta tea kapható, melyek eltérő színét a teacserje leveleinek más-más feldolgozási módja eredményezi.
Kutatások a tea hatásairól
A teafogyasztás mind állatkísérletekben, mind betegek bevonásával végzett kutatásokban gátolta a rákmegelőző állapotok valódi rosszindulatú daganattá való kialakulásának folyamatát.
Egy vizsgálat szerint azon személyek között, akik napi 3,75 dl teánál többet fogyasztottak, alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása.
Egy másik kutatás során a tea és az ivóvíz hatásait hasonlították össze. Ennek során azt vizsgálták, hogy a tea illetve a víz fogyasztása hogyan befolyásolja az erekben a vér áramlását, amely közvetve utalhat a szív- és érrendszeri betegségek, a trombózisok kialakulásának veszélyére.
A nem szabályos áramlás az erek belső felületének a szabálytalanságát jelzi, amely plakkok jelenlétét feltételezi. A plakkok szűkítik az erek, így a koszorúserek belső átmérőjét, emellett vérrögök kialakulására prediszponálnak.) Mind a rövid, mind a hosszú távú eredmények szignifikáns különbséget mutattak: a teafogyasztók körében a megfelelő vizsgálatokkal az erek tágabbnak mutatkoztak, a véráramlás szabályosabb volt.
Számos egyéb vizsgálat hozott hasonló eredményeket. Ezek alapján megállapítható, hogy a teafogyasztás csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás kialakulását. Átfogó, összegző, több kutatás eredményeit magában foglaló elemzések szerint a szívinfarktus előfordulása 11 százalékkal alacsonyabb azon személyek körében, akik naponta legalább 3-szor fogyasztanak teát. Leírták a teafogyasztás koleszterinszintet csökkentő hatását is.
Antibakteriális hatás
A teának az antioxidáns hatás mellett fertőtlenítő, antibakteriális hatása is van a benne található katekinek jelenétének köszönhetően. Ennek eredménye, hogy a szájüregben gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodását, így a csíraszám visszaszorításával csökken a fogszuvasodás előfordulása, valamint annak mértéke is. Emellett a katekinek védelmet nyújthatnak az emésztőrendszeri fertőzések egy része ellen.
Tea fajták
Zöld tea: egy része többszöri kiáztatásra is alkalmas. Mikor a tea nagy része elfogyott, a tealevél visszamarad, melyet ismét le tudunk önteni, így néhány perc elteltével újabb csészényi teaitalt nyerünk. Egyes, kiemelkedő minőségű fajtákat 4-5-ször is ki lehet áztatni.
Fekete tea: 100%-osan fermentáltak. Ízük általában telt, markáns, erőteljes.
Fehér tea: csak enyhén fermentálják, amihez a nap segítségét veszik igénybe. Alacsony teintartalmuk miatt bármikor fogyaszthatók. Kitűnő esti tea.
Mate tea: A mate tea évszázadok óta kedvelt nemzeti ital Dél-Amerika déli részén. Kevesebb csersavat tartalmaz, kevésbé összehúzó hatású, mint a többi tea. A népgyógyászat előszeretettel alkalmazza reumás és húgyúti megbetegedések esetén. Meghűléses megbetegedéseknél alternatív C-vitamin forrás lehet. A központi idegrendszerre 1-1,5% koffeintartalmánál fogva serkentőleg hat. Stresszoldó hatását is leírták. Enyhíti a különböző allergiás reakciókat. Fogyókúra esetén csökkenti az éhségérzetet és elősegíti a gyorsabb súlyvesztést.
Lapacho tea: Dél-Amerika indiánjai már évszázadok óta ismerik, és sokféle betegség kezelésére használják a magasra növő, csodálatos virágokat hozó és akár 700 évig is élő Lapacho-fa kérgét. Évente egy-kétszer szedik le a belül vörösesbarna kérget, melyet apróra reszelnek, s teaként fogyasztják. A fakéreg 40 éves kor után éri el a gyógyászati célra is alkalmas hatóanyag-koncentrációt.
Oolong tea: sárgateák “félig”, általában 40-60%-ban erjesztettek. Az erjesztés egy hirtelen hőkezeléssel, pirítással szakítják meg, ezért az oolong teák általában kellemes pirítottak, kissé fanyarkás ízűek.
Puerh tea: vagy más néven öreg tea tekinthető a legkülönlegesebbnek az elkészítési módját illetően. Puer dél-kínai városról kapta a nevét. A pu’erh teát minden esetben a legjobb minőségű zöld teából állítják elő, amelyet tömbökké préselnek, egyesével becsomagolnak, és sok sok évre elásnak a föld alá egy ládában, vagy száraz, sötét és állandó hőmérsékletű helyre süllyesztik.
Roibos tea: A rooibos tea közelebb áll a gyógynövény teákhoz, mint a hagyományos értelemben vett teákhoz (mint amilyen a zöld vagy fekete tea), és két fő típusa van. Az egyik az ismertebb vörös rooibos, a másik a zöld rooibos. A fő különbség közöttük, a fermentáció.
Gyümölcs tea: A tiszta gyümölcsteák nem tartalmaznak keserűanyagot és koffeint, így elkészítésük során sem kell óvatosan mérnünk az áztatás, forralás idejét, illetve attól sem kell tartanunk, hogy az esti órákban túlságosan felélénkítenek minket.
Egy részük, többféle növény keveréke. A legismertebb keverékek csipkebogyót, hibiszkuszvirágot, bodzát, áfonyát, epret, amát, citrom-, és narancshéjat tartalmaznak.
Gyógynövény tea: A gyógynövényekből nemcsak gyógyszereket, hanem többféle módon felhasználható teákat, teakeverékeket készítenek, oly módon felöntik öket forró vízzel
Virágzó tea: kínai nevén gongyicha (“kézműves”, “művészi” tea) dekorációs célt is szolgáló, virágokkal kevert tea, amit Kínában gratuláció, köszöntés, jókívánságok mellé ajándékoztak. Minden egyes teát válogatott tealevelekből (általában zöld vagy fehér tea), és minőségi virágokból -kézzel- kötnek össze egy labdába.
